MS DOS 10.0 Jobb, de nem az igazi (Doug van Kirk cikke ut n szabadon.) Sz¢val m‚g mindig tud £j¡tani a Microsoft ‚s m‚g mindig nem kell eltemetnnk a DOS-t, b rmennyit fejl“dj”n is a vil g. Igaz ugyan, hogy az Intel jelenleg m r csak exponenci lis alakban jelzi £j processzor nak t¡pusk¢dj t,az IBMet felv s rolta az Alb n Nemzeti Szeszipari V llalat, a munka llom sokat pedig be- ‚s kiviteli eszk”z”k n‚lkl sz ll¡tj k az £j direct brain communication technology bevezet‚se ¢ta,de avil gon megtal lhat¢ mintegy k‚t tucat felhaszn l¢ kegyei‚rt m‚g mindig verseny folyik a Microsoft ‚s konkurrensei ( Microsoft, Microsoft, Microsoft, etc. ) k”z”tt. Szinte mindenen jav¡tott a Microsoft:a gyors¡t¢n,a mem¢riakezel“n, a parancs‚rtelmez“n. Helyet kapott a csomagban egy nagy hat sfok£ t”m”r¡t“program is, melyre - sz¢, ami sz¢ - igen nagy szks‚ge van a k”rlbell 2 Tbyte ( 2000Gbyte ) m‚ret– rendszernek. Kl”n figyelmess‚g a gy rt¢t¢l, hogy majdnem minden rendszerfile - adatv‚delmi szempontokat szemel“tt tartva - t”m”r¡t‚sg tl¢ fejl‚cet tartalmaz.Nem csoda teh t,hogy az install l s kicsit sok ig tart,b r a kapott 3500 db CD-ROM impon l¢ l tv nyt ny£jt b rmely k”rnyezetben.Megkaphat¢ a software m s ismert m‚di kon is, a legjobb v laszt s az 1Tbyte kapacit s£ 3D krist ly ( ebb“l h rom kell ), amelynek fennmarad¢ terletein multim‚dia show kerlt elhelyez‚sre, f“k‚pp a Microsoft legjobb rekl maib¢l. Nem feledkeztek meg a r‚gebbi g‚pek tulajdonosair¢l sem:a DOS sz–k¡tett v ltozata (1200Gbyte) HD-s floppykon is kaphat¢. A mintegy egymilli¢ lemezhez term‚szetesen j r egy Ford mikrobusz is t rol s ‚s sz ll¡t s ( tvitel) c‚lj ra. A floppyk gy rt¢i egy‚rtelm–en kedvez“en nyilatkoztak a fenti ”tletr“l. Engem legink bb a kezel“i fellet sokr‚t–s‚ge fogott meg,b r alighanem m‚g sok ig nem fogom tudni minden szolg ltat s t kihaszn lni (de haszn lni se). Az £j v ltozat k‚sz¡t“i d¡cs‚retes hagyom nytiszteletr“l tettek tan£bizonys got: megmaradt p‚ld ul a nyolc plusz h rom bet–s filen‚v, ennek korl tait feloldja viszont az, hogy imm r a k¡nai ¡r s karakterei is elfogadottak.Term‚szetesen d“lt,vastag¡tott ‚s g¢t bet–s nevek is l‚teznek,viszont probl‚m t okozhat,ha nem eml‚ksznk pontosan programunk nev‚nek st¡lus ra. Hiba eset‚n ut nozhatatlanul emberk”zeli ez a v ltozat: a reakci¢ a be ll¡tott orsz gk¢d alapj n m s ‚s m s. A Microsoft hossz£ kutat¢ munk ja fekszik a nemzeti saj toss gok pontos applik ci¢iban. N‚h ny jellemz“ p‚lda: India: Az egykor sl gerg‚pnek elk”nyvelt Amiga Guruja ‚led f”l, a hangsz¢r¢b¢l szit r hangja sz¢l. B“vebb t j‚koztat sra nincs szks‚g, a medit ci¢ban el‚rt magasabb ‚rz‚kek lehet“v‚ teszik a hiba behat rol s t. Izrael: Itt is az im ds ghoz fordulhatunk, mik”zben egy rabbi tart felolvas st.Apr¢ figyelmetlens‚g folyt n nemcsak az ¡r s,de az elhangz¢ sz”veg ir nya is ford¡tott. Ausztria: Freud arck‚pe jelenik meg,mik”zben egy meg‚rt“ hang biztos¡t bennnket arr¢l, hogy a hiba tulajdonk‚ppen a tudatalattinkban rejl“ kisebbs‚gi ‚rz‚s kivetl‚se a t”k‚letes g‚pre, amely rejtett v gyaink t rgya. Magyarorsz g: Csaknem minden hibajelz‚s a "Te barom, mikor tanulod m r meg, hogy... " kezdet– figyelemfelkelt“ sz”veggel kezd“dik. Oroszorsz g: A helyi sz m¡t¢g‚pes kult£ra n‚met (nyugat-kelet) k”zvet¡t‚ssel ‚rkezett annak idej‚n, ezt a nyelvhaszn latban messzemen“en figyelembe vett‚k, valahogy ¡gy: Vinyim nyie! Das programm ist TOO BIG. ( Persze ciril bet–kkel. ) A mindennapos tapasztalatok azt mutatj k, hogy egy 512x512-es processzor-m trixon is j¢ sebess‚g‚rt‚kek ‚rthet“k el. Magasabb kateg¢ri j£ g‚peken pedig egyszer–en sz rnyakat kap az £j DOS.Csak n‚h ny ritk bban haszn lt funkci¢ra kell egy percn‚l t”bbet v rni. ( Pl.DIR, CLS, MD, DEL, etc. Az apr¢bb kompatibilit si probl‚m kat elfedik a felhaszn l¢ el“l, ezt csaknem mindig a kritikus r‚sz t”rl‚s‚vel ‚rik el. Nem vit s, hogy a Windows fejleszt‚sek tapasztalatait is  tvett‚k. Az elavult "azt-kapod-amit-l tsz" technika helyett az "azt-kapod-ami-van", illetve az "azt-se" nyer teret. ( Dolgoznak m‚g az "azt-hiszed-kapsz-valamit" ‚s a "hogy-mersz-zavarni" technik kon is. ) A mell‚kelt BASIC v ltozat neve USUAL BASIC ( tal n a VISUAL BASIC mint j ra ), s mivel e nyelvet r‚g¢ta sz m¡t stechnikai eszperant¢k‚nt tartj k sz mon, ez‚rt p‚ld ul a most - kiss‚ elk‚sve - bevezetett p rhuzamos programoz si lehet“s‚geket az OCCAM-t¢l k”lcs”n”zt‚k. Minden ismertebb nyelvb“l tal lunk elemeket, ¡gy ezen a FORTRAN st¡lussal lehetnk £rr . ( Az igazi programoz¢ b rmely nyelven tud FORTRAN programot ¡rni. ) Elmondhat¢ teh t, hogy a Microsoft nem t‚rt le a kitaposott £tr¢l, minden £gy van most is, mint r‚g. Bill Gates r‚gi  lma, hogy a vil g minden g‚p‚n a DOS fusson. Ezt olyk‚ppen ‚rik majd el,hogy a v‚gs“ DOS akkora lesz, aminek futtat s hoz t‚nyleg az ”sszes g‚pre szks‚g lesz. Ali Ttaik-al-Rep Lapz rta ut n ‚rkezett a szomor£ h¡r: Ismeretlen elk”vet“ agyont”tte Bill Gatest a Windows 4.31a-2 (error free version) 3400 oldalas hibalist j val. A nyomoz st megnehez¡ti,hogy eddig t”bb mint negyvenmilli¢ felhaszn l¢ v llalta mag ra a tett elk”vet‚s‚t.